Az angol szülőktől
származó, de az 1839-ben Párizsban született Alfred Sisley egyike volt a
legnagyobb impresszionista tájképfestőknek. Fiatal korában apja kereskedelmi
pályára szánta (főleg mert ő is ezt a pályát választotta), ám az ifjúnak
lényegesen nagyobb tehetsége volt a festészethez. 1862-ben megismerkedett
Monet-val és Renoir-ral egy párizsi stúdióban. Korai műveiben erősen Courbet
hatása alatt állt, a 70-es évektől azonban csatlakozik az
impresszionistákhoz.
Legfőképpen tájképeket
fest, kedvenc helyei az Ile-de-France kisebb falvai. Különösen érzékeny a finom
árnyalatok iránt, ezért is szeret havat, vizet, ködöt festeni. "A kidolgozásnak
bizonyos elragadtatott pillanatokban azt az érzelmet kell átadnia a nézőnek,
amelyet a festő érzett át." - így foglalta össze művészetének
lényegét.
Családja a francia-porosz
háború következtében elszegényedik, így Sisley életének hátralevő részét nehéz
anyagi körülmények között éli le. Részt vesz az 1874-es első
impresszionista tárlaton. Későbbi művei során egyre inkább Monet befolyása alá
kerül, színei az idő múlásával egyre inkább csillogóvá válnak. Híres képei:
A Szajna
Bougival-nál, A Saint Martin csatorna
látképe,
Híd Villeneuve-la-Garenne-nél, Hó
Louvenciennes-ban, Árvíz
Pont-Marley-ban,
A bárka az árban. 1899-ben hunyt
el.