Tschernowitz

Idézet Norman Davies Európa története című könyvéből:

"A szovjet hadsereg 1940 júniusában lépett Észak-Bukovina területére, s ezzel kezdetét vette egy civilizáció lerombolása. Az osztrákok 1775-ben hódították el a régi Moldáviának ezt a területét a töröktől, és több mint másfél évszázadig ez volt a Habsburg Birodalom legtávolabbi előőrse. Aztán húsz évig román fennhatóság alá került. Legnagyobb városa abban az időben a Prut folyó menti Tschernowitz/Cernauti volt, amelyben egy több nyelvű, több nemzetiségű, hierarchikus társadalom élt, és ahol a birodalmi német Mitteleuropa kultúrája áttetsző fátyolként borult a zsidó, román, lengyel és ukrán életforma gazdag rétegeire. Ötvenévnyi szovjet egyenlősdi után maradt Csernovci, egy kopott ukrajnai provinciális porfészek.

A régi Bukovina immár a múlté. De egy utolsó pillantást még vethetünk rá annak az emigráns írónak a nosztalgikus tekintetén keresztül, aki a szovjet uralom utolsó hónapjaiban tért vissza arra a helyre, ahol az 1920-as években nevelkedett, mialatt szülei "hasztalan próbálták a széthullott birodalom határvidékén megőrizni a német uralkodó osztály méltóságát": "A régi házak még mindig hol jellegzetes osztrák tojássárga színűre, hol pedig birodalmi orosz borsózöldre vannak festve. De a bukovinai olvasztótégely már nincs többé... mindannyiukat legyilkolták vagy kitelepítették, és a helyükre közönyös, káposztafaló ukránokat hoztak. A vad, kavargó, vérbő tarkaságot... a sztálini Csernovci egyhangúsága váltotta fel. A város főterén álló piac, ahol egykoron fokhagymafelhőbe burkolózva zsidók, örmények, lippaiak és németek alkudoztak a báránybőrre, a csípős sajtra, a bundapálinkára, a dohányra, a főzőolajra és a tehéntrágyára, most lebetonozott felvonulási tér, amely felett egy hatalmas Lenin-kép függ. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia és a cári Oroszország kozmopolita határvidékét egyetlen gigantikus szegényházzá változtatták. De eljön az idő, amikor majd ennek a szegényháznak a falai is leomlanak."