Namur

Belgium (10.311.382 fő)

107.178 fő (8.)

Namur a Meuse és a Sambre folyók találkozásánál terül el Belgium déli, Vallónia középső részén. Különös jelentőséggel bír 1986. december 11-e óta: ekkor tették meg a 3,3 millió fős Vallónia székhelyének, és azóta itt székel a vallon tartományi parlament és a kormányhivatalok. 

A város már az ókorban is létezett, és jelentős közlekedési csomópont volt. A kora középkor során a Merovingok egy várat építettek a folyó partján. 1262-ben Flandria részévé vált, 1421-ben a burgundok foglalták el. 1640-ben a Spanyol Németalföld részévé vált, ekkor az erődítményt nagymértékben megerősítették. 1692-ben XIV. Loajos csapatai Frnaciaországhoz csatolták. A spanyol örökösödési háború során 1709-ben a hollandok kerítették kézre, a békekötés után a Habsburgok birtoka lett (bár a várban továbbra is holland őrség teljesített szolgálatot). 1794-ben újra a franciák kezére került, egészen 1815-ig, amikor is a Bécsi Kongresszus döntése értelmében Belgium, és így Namur is Hollandia része lett. Ám nem sokáig: 1830-ban megalakult az önálló Belgium. Több országváltást azóta nem ért meg a város, ám mindkét világháborúban jelentős kár érte, mivel (főleg az elsőben) a német támadások vonalába esett.

Namur fontos kereskedelmi és ipari központ, a korábbi vallon nehézipari tengelyen fekszik. Ma már inkább bőr-, fém- és porcelánipara jelentős. Jelentős vasúti és vízi közlekedési csomópont. A város legszebb része a Meuse felett magasodó fellegvár, valamint a 18. században épült katedrális és harangláb, melyeket az UNESCO is felvett világörökségi listájára. Régi hagyomány Namurban a "Verseny az arany gólyalábért" elnevezésű viadal, mely során két középkori ruhákba öltözött csapat küzd egymással gólyalábakon egyensúlyozva a város főterén.