Köln

Németország (82.437.995 fő)

983.347 fő (4.)

Köln Észak-Rajna-Vesztfália tartomány legnépesebb városa, a Rajna két partján terül el, az egykori NSZK fővárosától, Bonntól 30 kilométerre északra. 50-ben alapították a rómaiak, 310-ben Konstantin császár volt az első, aki hidat veretett a folyó két partjának összekötésére. Hamar fontos vallási központtá vált, 313-ban választották meg első püspökét, 785 óta pedig érseki székhely.

A kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt a Német-Római Birodalom korában. 1475-ben szabad császári városi címet kapott. 1815-ben a katolikus fellegvárnak számító Kölnt a Bécsi kongresszus döntése alapján a protestáns Poroszországhoz csatolták. Ez számos ellentétet, konfliktust eredményezett a század további részében. Az első világháború után 1926-ig brit fennhatóság alatt állt. 1917-től tizenhat éven keresztül a helyi születésű későbbi kancellár Konrad Adenauer volt Köln polgármestere. A második világháború szövetséges támadásai 20.000 halálos áldozatot szedtek.

Köln leghíresebb épülete a kölni dóm, melyet 1248-ban kezdtek el építeni, de csak a 19. század második felére nyerte el mai formáját. 157 méteres magasságával Európa második, a világ harmadik legnagyobb temploma. 1996-ban a kulturális világörökség részévé nyilvánították.

Egyeteme Európa egyik legrégebbi oktatási intézménye: 1388-ban alapították. Manapság 43.000 hallgatójával Németország egyik legjelentősebb egyetemének számít. Repülőtere, mely 1994 óta Adenauer nevét viseli, a fapados légitársaságok fontos csomópontja. Köln söripara több mint ezer éves múlra tekinthet vissza: már 873-ban készítettek folyékony kenyeret a településen. A város híres szülöttje még Heinrich Böll, Nobel-díjas író is.