Ruwenzori

Uganda és a Kongói Népi Demokratikus Köztársaság határán emelkedik a kis területű, de annál látványosabb Ruwenzori-hegység. Afrika második legmagasabb területe a Kilimandzsáró után, legmagasabb csúcsait állandó hó borítja. Hold-hegyeknek is hívják őket utalva arra, hogy Ptolemaiosz görög csillagász homályosan említést tesz hófedte afrikai hegyekről, melyekkel kapcsolatban a Holddal való megfigyeléseit kapcsolta össze.

A hegység nagyjából 120 kilométer hosszan és 65 kilométer szélesen terül el Közép-Afrikában. Hat fő vonulata van (Mount Stanley - 5109 méter; Mount Speke - 4890 méter; Mount Baker - 4843 méter; Mount Emin - 4798 méter; Mount Gessi - 4715 méter; Mount Luigi di Savoia - 4627 méter). A Mount Stanley, és egyben a Ruwenzori legmagasabb pontja a Margherita csúcs 5220 méteres magasságával.

Különösen szerencsés embernek vallhatja magát, aki látta már valaha a Ruwenzorit teljes szépségében. Ugyanis a hegységet szinte az egész évben sűrű felhőréteg borítja, hiszen a Föld egyik legcsapadékosabb területe az Egyenlítő környéke. Ez lehetett az oka, hogy bár jónéhány expedíció elhaladt nem messze tőle a 19. század második felében, csak 1889-ben fedezte fel az amerikai újságíró, Henry Morton Stanley.

A Ruwenzori flórája és faunája is különleges természeti értéket képvisel. Növényzete az esőerdővel borított alacsony részektől egészen az alpesi legelőkig számos növényi társulás élőhelye található meg a lejtőin; különleges növénye az óriás lobélia vagy az akár hat méter magasra megnövő, mocsárban élő hanga. Állatvilágában fellelhető az afrikai elefánt, illetve számtalan bennszülött madárfaj. A hegység területének túlnyomó része a világörökség védelme alatt áll, emellett az ugandai és a kongói részen is nemzeti parkok őrzik ezt a különleges természeti területet.