Lyon

Franciaország (60.825.000 fő)

466.400 fő (3.)

A Rhône és a Saône összefolyásánál fekvő Lyon Rhône-Alpes megye székhelye, Franciaország második legnagyobb agglomerációjával rendelkező városa, népessége az elővárosokkal együtt meghaladja a másfél millió főt.

Lyont, ókori nevén Lugdunomot, i.e. 43-ban alapította Lucius Munatius Plancus, Julius Caesar helytartója. A 2. század végére komoly méretű, ötvenezres lakosú várossá fejlődött, köszönhetően a sok keresztény bevándorlónak. 197-ben azonban Septimius Severus lerombolta a várost, a lakosok nagy részét megölette, így a 3. század végére a település csaknem kihalt.

Nem egészen kétszáz évvel később, 461-ben azonban már a burgundok fővárosa volt. Majd a Frnak Birodalom részévé vált, a 8. század elején rövid időre muszlim uralom alá is került. A verduni szerződés értelmében Lotaringia része lett, ám többször érték támadások - 911-ben például magyar csapatok foszották ki. 1032-ben a Német-Római Császárság részévé válik.

A reneszánszban Lyon virágzó kereskedőváros volt, mely adómentes vásárairól és selyemszövéséről volt nevezetes. A vallásháborúk idején több támadást is átélt, ám aztán kisebb fokú autonómiákat nyert IV. Henriktől, aki itt vette feleségül Medici Máriát. A francia forradalom idején nyíltan királypárti volt Lyon, ezért Robespierre hatalomra kerülése után 3000 embert küldött guillotine alá. Napóleon már fontos szerepet szánt a városnak a francia ipar fellendítésében, különösen a szövőipar volt kiemelkedő jelentőségű. (Jacquard itt találta fel 1805-ben a szövőgépet.) 1831-ben itt volt az első komolyabb munkásmegmozdulás, mivel a technika fejlődésével egyre kevesebb dolgozóra volt szükség.

1836-ban innen indult az első franciaországi vonat Saint-Étienne irányába. A század második felében már komoly vegyipara és gépipara is volt a városnak. 1905-re lakossága elérte a 400.000 főt. Az első világháborúban messze esett a frontról, így nem kis szerepe volt a francia felszerelésének utánpótlásának biztosításában. A második világháborúban a Vichy-Franciaország részévé vált, az ellenállás egyik fő központja volt.

Az ötvenes évek végén az zavargások törtek ki, mivel Lyon nagyszámú algériai menekültet volt kénytelen fogadni. Ám a fejlődés töretlen volt: 1975-ben reptér, 1978-ban metró épült, három évvel később pedig létrejött a TGV összeköttetés Párizzsal. A huszadik század végén épült meg modern stílusban a város operaháza is.

Lyonnak két reptere van, a Lyon-Bron komoly nemzetközi utasforgalmat bonyolít, Budapestről is érkezik járat napi rendszerességgel. Nagysebességű vasútvonal (LGV) köti össze Párizzsal és Marseille-jel. Gazdasága fontosabb területei: gépgyártás (nehézgépjárművek), biotudományok, epidemiológia, banki, egészségügyi, telekommunikációs és informatikai szolgáltatások. Egészségügyi, bölcsészeti és jogi egyetemeire csaknem százezer diák jár.