Magas - Tátra

A világ legkisebb területű magashegysége - hihetetlen impozánsan emelkedik a felhők fölé a szlovák-lengyel határon. Ez a Kárpátok legmagasabb része, igaz a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) csak alig több, mint 100 méterrel magasabb, mint a Délkeleti-Kárpátok legmagasabb pontja, a Moldoveanu (2543 m). Hegycsúcsai általában csak hegyikísérővel (vagy még azzal sem) mászhatók, kivételt jelent ez alól a Kriván, a Rysy (Tengerszem-csúcs), a Predné Solisko (Elülső-Szoliszkó), a Koprovsky stít (Koprova-csúcs), a Slavkovsky stít (Nagyszalóki-csúcs), az Ostrva (Osztrova), a Vychodná Vysoka (Kis-Viszoka) és a Jahnaci stít (Fehér-tavi-csúcs). A Lomnícky stít-re (Lomnici-csúcs) pedig libegővel lehet feljutni.

A Tátra télen-nyáron várja a látogatókat, bár az igazat megvallva nem igazán lehet síparadicsomnak nevezni, mert nincs igazán sok pálya, és általában rengetegen vannak itt, mert még mindig ez a terület tekinthető a leghóbiztosabbnak Szlovákiában. Ennek ellenére a terület Poprád központtal már többször megpályázta a téli olimpiai rendezést, mindeddig azonban nem járt sikerrel - szerintem nem is fog. Bár Strbské Pleso (Csorba-tó) környékén jó sífutópályák vannak, és található síugrósánc is, nincsenek meg a tárgyi feltételei egy ekkora kaliberű esemény rendezésének (csarnokok, szálláshelyek, utak stb.).

Így véleményem szerint a hegységet inkább nyáron érdemes látogatni, hiszen egy tényleg kis területen fellelhető egy magashegység összes szépsége és jellegzetessége. Számos tengerszem található a Tátrában, főleg a Koprova-csúcsra vezető út során figyelhető meg közülük számos darab, és itt halad el a turistaösvény a legnagyobb mellett (Velké-Hincovo Pleso). A szabadon látogatható turistautakat nyáron rengeteg látogató használja, így érdemes korán kelni, és a reggeli órákban elindulni, hogy elkerüljük a torlódásokat az utak néhány nehezebben járható részén. A másik érv a korai start mellett pedig az, hogy a Tátrában pillanatok alatt kialakulhat egy-egy óriási zápor, és ezek megjelenése inkább a délutáni órákra jellemző.

A hegyság lábainál fekvő települések közül a legfontosabbak szlovák oldalon: Strbské Pleso (Csorba-tó), Stary Smokovec (Ótátrafüred) és Tatranská Lomnica (Tátralomnic). Ezeket a településeket egy villamosított vasútvonal, az "elektricska" köti össze, kényelmes és gyors utazást biztosítva ezzel az utasoknak. A két legnagyobb város a környéken Poprad (Poprád) és Liptovsky Mikulás (Liptószentmiklós). A lengyel oldal kapja a hegység kisebbik felét, itt a központ Zakopane.

A Magas-Tátra a szlovákok nemzeti büszkesége. Az ottani légkörből érezni: mindenkit szívesen látnak és várnak, aki kíváncsi erre a csodálatos természeti látványosságra. Nekünk, magyaroknak is lenne mit tanulni tőlük. Van nekünk is egy egyedülálló természeti szépségünk, amely szinte csak negatív hírekkel összefüggésben kerül a hírek közé. A Balatonra gondolok. Amikor Magyarországon többet hallani az Adriáról, mint a magyar tengerről, ott már komoly gond van. Miért nem vagyunk büszkék a Balatonra, miért nem találjuk meg benne a szépet és az egyedülállót, és miért nem mosolyogva és örömmel fogadunk minden látogatót, aki ide érkezik?!