Bihać
Bosznia - Hercegovina (3.875.000 fő)
38.900 fő (8.)
Bihać (Bihács) Bosznia - Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján, a horvát határ mellett fekszik (a Plitvicei-tavak közelében). Viharos történelme során számos birodalomhoz, országhoz tartozott. A várost először 1260-ban említik egy IV. Béla által kiadott dokumentumban. 1262-ben szabad királyi városi rangot kapott. Luxemburgi Zsigmond idejében a Frangepánok kezébe került, de a 16. századi törökellenes harcok idején ismét az uralkodóké lett. Bihać a legnyugatabbi európai erőd, melyet a török elfoglalt. Egészen 1878-ig, Bosznia osztrák-magyar okkupációjáig állt török felügyelet alatt.
A 19. század végén megindult az ipari fejlődés a városban, és a lakosság száma is emelkedett. Bihać a második világháborúban Tito csapatainak főhadiszállása volt, 1942-ben itt ülésezett a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács. A délszláv háborúban a szerb csapatok több mint három évig támadták, de bevenniük nem sikerült.
Bihać ma a Bosnyák-horvát konföderáció területén fekszik, és legnagyobb részben muszlimok lakják. 1998-ban alapították egyetemét, melynek hét kara van (biotechnikai, jogi, technikai, pedagógiai, közgazdasági, egészségügyi főiskolai és iszlám pedagógiai).
|