Olomouc

Csehország (10.251.079 fő)

100.381 fő (5.)

Olomouc (Olmütz) Brno után Morvaország második legnépesebb települése a Felsőmorva-dombságon. Déli részén, a város legalacsonyabb pontján folyik a Morva folyó. A település egészen a második világháború végéig jellemzően német város volt, csak az 1945 utáni kitelepítések után lettek a cseh nemzetiségűek többségben.

Olomoucot valamikor 1239 és 1246 között alapították, 1253-ban már királyi várossá vált. 1306-ban itt gyilkolták meg III. Vencel cseh és magyar királyt, akinek a hamvai az érseki székesegyházban, a Szent Vencel dómban fekszenek. 1469-ben ugyanitt a cseh nemesek egy része Mátyás királyt cseh uralkodóvá választja. Tíz évvel később, ugyancsak a településen, II. Ulászlóval kötött egyezsége értelmében Mátyásnak átengedte a morva tartományok fennhatóságát.

1573-ban alapították meg a Ferenc császárról elnevezett egyetemet, melyet 1860-ban megszüntettek, és csak 1946-ban alapították újra, de most már Frantisek Palackyról kapta a nevét. A harmincéves háború alatt Olomouc nyolc évig (1642-50) svéd uralom alatt állt. Ezen idő alatt a népesség létszáma drasztikusan lecsökkent: 30000 főről kevesebb mint 2000-re. 1741-ben Nagy Frigyes porosz csapatai is elfoglalták, de egy év után távoztak, ám elérték Szilézia kettéosztását, melynek következtében Olomouc határváros lett. A hétéves háborúban már nem sikerült elfoglalniuk a poroszoknak a megerősített erődöt. 1782-ben dőlt el végleg a Morvaország székhelyéért zajló verseny: II. József Brnónak adta a címet.

1848. októberében a lázongó Bécsből ide települt át ideiglenesen a császári udvar, és itt kiáltották ki császárra Ferenc Józsefet, aki tavasszal itt adta ki az olmützi alkotmányt. 1886-ban lebontották az erődöt, hogy a város terjeszkedni tudjon. 1921-ben Olomoucnak 57.000 fő volt a népessége. A második világháború során a németek megszállták, és csaknem 3500 zsidót deportáltak a koncentrációs táborokba.

Ma Olomouc pezsgő oktatási és kulturális központ, egyetemmel, színház(ak)kal, állatkerttel, dokumentumfilm-fesztivállal és számos egyéb rendezvénnyel. Híres műemléke a Szentháromság-szobor, mely az UNESCO védelme alatt áll. Belvárosa a mai formáját a 19. században kapta, és kellemes hangulatú tereivel és patinás épületeivel Monarchia korabeli hangulatot áraszt.