Pásztó

Nógrád megye

10300 fő

Pásztó város a Nyugati-Mátra lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton települt. A Zagyva-völgye az összekötő út az Alföld és a Délvidék között. Ennek középtáján jó domborzati viszonyok mellett, a vulkanikus talaj hamar a szőlőművelés egyik központja lett, amely megalapozta az ezen a tájon lévő települések sorsát. A város könnyen elérhető az M3-as autópályáról, Hatvannál lekanyarodva mintegy 20-25 perces autóúttal, a 21-es számú főközlekedési úton. A kellemes környezet - a Mátrába vezető közlekedési út innen vezet a hegység magasabb pontjaira - hamar a turizmus kedvelt célpontjává tette a települést. A Kövecses-patak felduzzasztásával kialakított Hasznosi-tározó, a Zsiló-völgy, a Mátrakeresztesről kiinduló gyalogos ösvények kellemes tájra vezetik a turistákat. Erdői a meleget kedvelő tölgyes, cser, s fentebb pedig gyertyános, bükkös elegyekből állnak. Az ipari üzemek messze vannak, levegője tiszta, kellemes. Termálvize a nyári hónapokban kellemes fürdőzést nyújt.

A Szent Lőrinc-plébániatemplom műemlék, néhány jelentős részlete középkori román és gótikus stílusú, felújított orgonáját Szent István ünnepén avatták fel. A templom mellett hatszögű gótikus kápolna található. Az Oskolamester-ház 15. századi, gótikus stílusú. A restaurált üveghuta egy 14. századi cisztercita kolostor műhelye volt. A 18. századi rendházi épületben kapott helyet a helytörténeti kiállítás és Rajeczky Benjamin cisztercita zenetudós emlékszobája, emlékkiállítása.

Városi rang elnyerése: 1984. január 1.