1880-1899

1883 - Émile Zola megírja a Hölgyek öröme című regényét. A francia író volt a naturalizmus legjelesebb képviselője, műveiben bemutatja a francia társadalom mélységes megosztottságát, a gazdagok és a szegények között tátongó óriási ellentéteket.

1884 - Elkészül Henrik Ibsen talán legremekebb drámája, a Vadkacsa. A norvég író egészen káprázatos szerkesztésmódot alkalmaz: ahogy haladunk előre az időben, úgy derül fény egyre inkább a múltra. Ibsen zsenialitása az előfutára a modern drámáknak.

1885 - Paul Cézanne megfesti a Mont Saint Victoire című képét. Ez a hegy kedvenc témája volt, életében többször is lefestette, egyre vadabb kompozícióban. Cézanne a modern festészet atyja, szinte minden új irányzat tőle indult ki.

1887 - Friedrich Nietzsche befejezi Vidám tudomány című könyvét, melyben áttekinthető egész életműve. Ebben a könyvben a filozófus hosszabb-rövidebb gondolatai olvashatóak a lét főbb kérdéseiről, legfontosabb tétele, hogy "Isten halott".

1890 - Claude Monet, az impresszionista stílus legismertebb művésze megfesti az Alkony a Szajnán című képét. Monet minden tekintetben az impresszionisták vezére volt, maga a stílus is az ő festménye nyomán kapta a nevét.

1894 - Edvard Munch, az expresszionizmus első jeles képviselője megfesti Madonna című képét. Munch művei közül talán a Sikoly a legismertebb, de mindegyik képére elmondható, hogy legfőbb célja az emberi érzések kifejezése.

1895 - Megjelenik Thomas Hardy legszomorúbb hangulatú regénye, a Lidércfény. A sok kritikát kapott műben Hardy egy szerelmespár tragikus történetét írja meg, a főszereplők nem képesek kitörni a társadalom által támasztott korlátok közül, így életük végig boldogtalan marad.

1896 - Bemutatják Giacomo Puccini Bohém élet című operáját Torinóban. Az olasz opera másik nagyja a párizsi művészélet nyomorát ábrázolja a műben, láthatjuk a bohém fiatalok romantikus perceit majd a végső tragédiát.

1896 - Megkezdődnek az első újkori olimpiai játékok Athénban. A nagyszerű ókori görög hagyomány újjáélsztésében fontos szerepet játszott az olimpiai mozgalom atyja, Pierre de Coubertin báró. A sport ünnepét azóta is (a világháborúk kivételével) minden negyedik évben megrendezték.