Nijmegen
Hollandia (16.334.210 fő)
159.522 fő (10.)
Nijmegen Hollandia keleti részén, a német határ közelében, a Waal folyó partján terül el. Az ország egyik legrégebbi települése: a város 2005-ben ünnepelte fennállásának kétezredik évfordulóját.
A római fennhatóság után frank uralom alá került, 1230-ban városi jogokat kapott II. Frigyes német-római császártól. Virágzott a kereskedelem, főleg a Waal folyónak köszönhetően. A holland szabadságharc után határváros lett, számos csatát kellett lakosainak átvészelnie. 1678-ban otthon adott egy béketárgyalás-sorozatnak, mely számos kisebb háborúnak próbált véget vetni - nem sok sikerrel.
A 19. század második felére a várost körülvevő erődítmény már problémát jelentett: Nijmegen túlnépesedett, ám a falakat nem volt szabad lebontani, mivel az erőd Hollandia egyik fontos határmenti helye volt. Csak miután a francia-porosz háború bebizonyította, hogy idejétmúltak ezek a régi típusú erődök, akkor adtak engedélyt a bontásra (1874-ben). 1878-ban vasúti, 1936-ban közúti híd épült a Waal felett, utóbbi akkoriban Európa legnagyobb hídjának számított. A második világháború során Nijmegen került először német kézre a holland városok közül. 1944-ben súlyos amerikai bombázásokat szenvedett el: egyes vélemények szerint az amerikaiak tévedésből mértek nagy erejű légicsapást a holland településre - egy német város helyett.
Nijmegen legnagyobb éves rendezvénye az ún. Vierdaagse, melynek során egy négy napig tartó felvonulással emlékeznek meg a város második világháborús felszabadításáról. Ennek kapcsán számos háborús veteránt hívnak meg az Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül még Kanadából, Ausztráliából és Új-Zélandról is. Érdekesség, hogy a világ egyik legészakabbra fekvő borászata Groesbeek falucskában, Nijmegen közvetlen közelében található.
|