1842-1859

1842 - Joseph Mallord William Turner megfesti Hóvihar című képét. A festmény a maga korában nem arat nagy sikert, az angol festő életművét pár évtizeddel később az impresszionisták fedezik fel. A képen egy viharral dacoló vitorlást láthatunk, melynek kontúrjai elmosódottak és nehezen láthatóak, a művész így teszi még erősebbé a festmény hatását.

1845 - Edgar Allan Poe, az első nagy amerikai irodalmár megírja A hollót, melyben arra törekszik, hogy a szavak puszta hatásával, és erőteljes ütemével tegyen hatást az olvasóra, a jelentés vagy a történet a szemében csak másodlagos. Poe volt a szerzője az első igazi krimitörténetnek (Morgue utcai kettős gyilkosság), emellett számos rémtörténetet is írt. A titkosírás szakértője is volt, igazi irodalmi zseni.

1846 - Nyikolaj Vasziljevics Gogol megírja Holt lelkek című művét (bár a regény befejezetlen marad). Gogol képtelen történetével (egy nemes halott jobbágyokat vásárol) jól rávilágít az orosz valóságra, ő az első realista az ottani irodalomban ("Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk ki").

1847 - Elkészül Emily Bronte regénye, az Üvöltő szelek. A fájdalmasan fiatalon elhunyt hölgy abba az Angliába vezérel minket, ahol még mindig a mítoszok és a babonák uralkodnak. A történet remekül megszerkesztett, csodálatos és egyben hátborzongató.

1848 - William Makepeace Thackeray befejezi élete főművét, a Hiúság vásárát, és benne megalkotja minden idők egyik leglenyűgözőbb női főszereplőjét, Becky Sharpot. A szerző ettől kezdve válik híres és elismert íróvá Európában és a tengerentúlon egyaránt.

1851 - Velencében bemutatják Giuseppe Verdi Rigoletto című operáját, mely a zeneszerző életének egyik legfontosabb darabja. Tragikus cselekménye és emlékezetes áriái tették igazán felejthetetlenné.

1851 - Vörösmarty Mihály befejezi az Előszót, melyet a Három Rege című munkája újrakiadása elé szánt, ám ehelyett önállóan vált ismertté, és a forradalom bukása utáni fájdalmat és reménytelenséget fejezi ki mindennél erőteljesebben.

1856 - Arany János megírja egyik leghíresebb történelmi balladáját, a Szondi két apródját. Drégely várának ostromát eleveníti fel versében, egészen egyedülálló párhuzamos szerkesztésmóddal, az apródok és a török követ felváltva elevenítik fel a híres ostromot.

1857 - Charles Baudelaire megírja Kapcsolatok című versét, mely a Romlás virágai című kötetben jelenik meg. Ez a versgyűjtemény tekinthető a szimbolista stílus kezdetének, melynek aztán számos követője lett szerte Európában.