Paul Cézanne

"Mindannyiunk atyja"

Nem más mondta ezt Cézanne-ról, mint a 20. század első számú festő géniusza, Pablo Picasso. Paul Cézanne (1839-1906), a festészet legnagyobb megújítója volt a 19. század második felében. Ő a realizmus és a modernizmus közti kapocs, ő a posztimpresszionizmus fő képviselője, az ő művészetéből vezetett az út a 20. század számos irányzata felé. Azon ritka festők egyike, aki nem képeiből élt, így anyagi biztonsága tudatában egész életét kísérletezgetéssel töltötte. Azt kereste, hogyan tudja kifejezni a távolságot anélkül, hogy a színek árnyalatát változtatná meg. Egy, a lakóhelyéhez közeli hegyet szemlélt ki a kísérlethez, a Mont Saint Victoire-t, amelyet életében többször is lefestett. A képen jól látszik, hogy Cézanne a színek árnyalata helyett magát a színeket változtatta meg, de így is zseniálisan érzekelteti a távolsági viszonyokat.

Cézanne nem csak tájképeket festett. Csendéletein és portéin is megfigyelhető és jól látható a posztimpresszionista stílus. Olyan kompozíciókat óhajtott létrehozni, melyek nyugalmat árasztanak, ám egyben újak és egyedülállóak. Cézanne-t nem a részletek érdekelték, hanem az összhatás. Minden elődjénél és kortársánál világosabban ismerte fel, hogy a "látszatvilág" mögött mintegy geometrikus formákban látható a megfigyelt valóság lényege. A dolgoknak önmagunkban nincs jelentésük, a dolgok jelentését az alkotó látja meg a megfigyelt dolgok mögött. Jelentést próbált adni a képeinek, nem pedig csak egyszerűen visszaadni azt, amit lát. Nincs modern művészet, se kubizmus, se absztrakt, se Braque, se Picasso Cézanne nélkül. Ezért különösen fontos a képeinek tanulmányozása, és technikájának pontos megértése. Cézanne minden modern festészeti törekvés elindítója.

Híres képei: A Le Chateau Noir parkja, Pere Lacroix háza Auvers-ban, Csendélet, Lány a zongoránál, Önarckép.