Genova

Olaszország (58.751.711 fő)

620.316 fő (6.)

Genova Olaszország legnagyobb kikötője a Ligur-tenger partján fekszik, Liguria közigazgatási központja. Genovát már a görögök is lakták, kikötőjét i.e. 209-ben a punok lerombolták. Bár a rómaiak újjáépítették, jelentősége az ókorban csekély volt. A középkor közepétől, 1100-tól köszöntött be a városban az igazi fellendülés: ekkor vált önálló városállammá a Német-Római császár névleges fennhatósága alatt.

Virágzott a kereskedelem és a hajóépítés, ebben az időben Genováé volt a legnagyobb földközi-tengeri flotta. Ekkor a Genovai Köztársaság uralma alá tartozott Liguria és Piemont mellett Korzika és Szardínia is. A település fénykorának végett vetettek a 14. századi nagy pestisjárványok, eztán előbb Velencétől szenvedett vereséget, aztán francia, majd milánói fennhatóság alá került.

Napóleon legyőzése után Genovát Piemonthoz csatolták. 1860-ban Garibaldi innen indult el önkénteseivel együtt Olaszország egyesítésére. A második világháború végén a város komoly károkat szenvedett el a brit bombatámadások következtében.

Genova legszebb tere a Piazza de Ferrari: itt található az Opera, a Dózsepalota, és a város leghíresebb szülöttjének, Kolumbusz Kristófnak a szülőháza. A Le Strade Nuove a település legpatinásabb utcája, tele 16. századi palotákkal. Ez a terület 2006 óta a világörökség része. A Cattedrale di San Lorenzo a legfigyelemreméltóbb templom, míg a kikötőben a világ legrégebbi működő világítótornya (La Lanterna) csodálható meg.