BC Körmend

Számos klubot, és jó pár szurkolótábort lehetne kiemelni Magyarországon, akik rászolgálnak a fanatikus jelzőre; ám én azt hiszem, hogy minden tekintetben Körmend viszi a pálmát. Kaposvári kosárlabdabarát létemre elég korán sikerült megismernem a tábort a vendégszektorban, és már akkor is csak ámultam azon, ahogy szinte hazai hangulatot varázsoltak csapatuknak a csarnokba. Már akkor is gyakran mondtam a haveroknak, hogy én bizony, bármily fura is, nem tudok nem nekik szurkolni. Amikor pedig 2003-ban hihetetlen játékkal Kaposváron nyerték meg a bajnoki döntőt, végignézhettem azt az elképesztő ünneplést, amit a csarnokban produkált az a legalább 500 drukker, aki hétköznap ellátogatott 200 kilométer messziségbe otthonától.

Amikor lehetőségem van, megpróbálok kilátogatni egy-egy hazai meccsre, és azt a hangulatot, ami ott tapasztalható, sosem lehet megszokni. Egy iskola tornacsarnokában nyomorgó emberek között állni (szinte csak a bérleteseknek van ülőhelye), érezni azt a szeretetet, amit mindenki áraszt a pályán lévő játékosok felé, és a büszkeséget, hogy egy kisváros csapata már háromszoros bajnok és hatszoros kupagyőztes. Körmenden egy-egy kosárlabdameccs ünnep, a város ünnepe is egyben, mert ennek a kis egyesületnek a segítségével lett országos hírű a település. A szurkolók a játékosok javát személyesen ismerik, sokan közülük köztük nőttek fel, hiszen Körmend az ország leghíresebb utánpótlásnevelő bázisa. Szóval, aki valóban tudni szeretné, milyen az igazi meccshangulat, akkor irány a körmendi sportcsarnok!